Pályázatok

A Magyar Sporttörténet 15 Olimpiai Pillanata
Ch. Gáll Andrásválogatásában és tolmácsolásában.
Segédanyag a Római Magyar Akadémia „Eseménynek – Relikviák - Reflexiók” című pályázatához

1. 1896.április 12-én történt, hogy Hajós Alfréd megszerezte az első olimpiai bajnoki címet Magyarországnak – és néhány perccel később a másodikat is. A 18 éves egyetemista – aki 13 évesen annak hatására kezdett el komolyan úszni, hogy az apja a Dunába fulladt -  a pireuszi öböl 12 fokos vízében – ahogy később elmondta – nem a győzelemért, hanem a túlélésért úszott. Miután megnyerte a 100 méteres gyorsúszást - 1 perc 22 másodperces, ma már mosolyt fakasztó idővel -, bezsírozta magát, és visszaugrott a fagyos habokba, hogy hatvan méteres előnnyel az 1200 métert is megnyerje. Másnap az Akropolisz című újság a „Magyar Delfin” főcímmel jelent meg…

2. 1956. december 6.,a melbourne-i vérfürdő. A vízilabdatorna négyes döntőjének második fordulójában a magyar válogatott a Szovjetunióval találkozott, egy hónappal az után, hogy az orosz tankok eltaposták a magyar forradalmat. A magyarok szenzációsan játszottak, 4-0-ra vezettek néhány perccel a befejezés előtt, amikor ValentyinProkopov, a szovjet center könyökkel bevágott egyet a mögötte úszó Zádor Ervinnek, a magyar csapat legfiatalabb, 21 éves játékosának. Zádornak felrepedt a szeme alatt a bőr, dőlt a sebből a vér, s amikor Zádor kimászott a medencéből, a nyolcezer néző be akart tódulni a medencébe, hogy meglincselje az oroszokat. A meccset nem lehetett befejezni, az oroszokat a rendőrök menekítették ki az uszodából, Magyarország pedig másnap, a jugoszlávok 2-1-es legyőzése után olimpiai bajnok lett. A fél csapat kint maradt – de ez már egy másik történet.


3. 1988. szeptember 25-én Egerszegi Krisztina minden idők legfiatalabb olimpiai bajnoknője lett Szöulban. A 14 éves, mákszemnyi kislány 150 méterig a második helyen haladt a nála egy fejjel magasabb, keletnémet CorneliaSirch mögött, de az utolsó fordulónál robbantott, és végül egy testhossz előnnyel elsőként csapott a célba Kristin Otto és Sirch előtt. A győzelmi dobogó legfelső fokán alacsonyabb volt, mint a második és harmadik fokon álló két NDK-s óriás… Egerszegi száz háton ezüstérmet szerzett, majd négy év múlva, Barcelonában megnyerte a két hátúszó szám mellett a 400 m vegyest is. Olimpiai karrierjét 1996-ban, Atlantában fejezte be a 200 hát harmadszori megnyerésével, az ausztrál DawnFraser (100 m gyors) ő az egyetlen úszó, aki ugyanazt a számot háromszor egymás után megnyerte olimpián. Egerszegi – akinek a fajsúlya 0,92 volt, tehát könnyebb a víznél -, később Budapest díszpolgára lett, az 1991-es athéni EB-n felállított világcsúcsa 200 háton (2:06.62 perc) 17 évig állt. Ő minden idők legjobb magyar sportolónője.

4. Papp László kétszeres olimpiai bajnokként érkezett Melbourne-be, előzőleg Londonban és Helsinkiben győzött középsúlyban, Ausztráliában azonban nagyváltósúlyban versenyzett. Két hónappal az olimpia előtt Varsóban döntő fölénnyel vereséget szenvedett a lengyel Pietrzykowskitól, s idehaza sokan már temetni kezdték. Ő azonban tudta, hogy tüdőgyulladásából éppen, hogy felépülve bokszolt Varsóban, s azt is tudta, hogy alaposan felkészülve visszavág a lengyelnek. Úgy is történt: a melbourne-i olimpia elődöntőjében már az első menetben kétszer leütötte Pietrzykowskit, és hatalmas pontfölénnyel győzött. A döntőben a nála tíz évvel fiatalabb amerikai Torrest verte fölényesen. „Éltemben nem kaptam ekkora ütéseket”, panaszkodott az ifjú jenki. „Kiskomám, ha minőségi pofonokat akarsz, ezután gyere Magyarországra!”, invitálta Papp.


5. Elek Ilona – olimpiai bajnok 29, olimpiai bajnok 41, és majdnem olimpiai bajnok 45 éves korában!1936-ban, Berlinben Helene Mayer, az 1928-as olimpiai bajnok volt a favorit, még Petschauer Attila, az Est lapok tudósítója is azt írta: „Mayertől nem lehet a győzelmet elvenni!” Hát el lehetett… Elek „Csibi” – a félzsidó – simán legyőzte Mayert – a félzsidót. Hitler olimpiáján, ahol papíron az árja faj felsőbbrendűségét kellett (volna) bizonyítani. A bronzérmes az osztrák Ellen Preiss lett – nem is csak félzsidó, hanem egészen az… Tizenkét évre rá, egy háború közbejöttével, a londoni olimpián ismételt, s valójában a triplázás is megvolt, ha nincs Anspash, a belga zsűrielnök. Az olasz IreneCamber elleni döntőben 3-3-as állásnál Elek tiszta találatot vitt be, de az elnök az olasznak ítélte a tust, és ezzel „Csibi” csak ezüstérmes lett. Sohasem heverte ki ezt a szörnyű kudarcot…

6. Kovács Ágnes mindössze egyetlen métert vezetett a sydneyi olimpia 200 méteres női mellúszásának döntőjéből, de az a méter az utolsó volt. A 19 éves pesti lány a valaha volt legzseniálisabb taktikát valósította meg, edzője, Kiss László taktikáját. Kiss Lacinak előző olimpiai bajnokával, az ötszörös aranyérmes Egerszegivel nem volt nehéz dolga, „Egért” csak elrontani lehetett volna, Kovács Ági azonban csak harmadik számú esélyes volt a két amerikai, KristyKowal és a szexmodell Amanda Beard mögött. Ági – aki az előfutamban már Európa-csúcsot úszott, tehát nem volt ismeretlen – végig a harmadik-negyedik helyen úszott, és még 175 méternél is majdnem egy testhossz hátrányban volt Kowallal szemben.
Na de az az utolsó huszonöt! Ahhoz hasonlót még nem látott a világ, és amikor a célba ért a mezőny, Ági keze féltenyérnyivel – 21 századdal – előrébb volt Kowalénál.

7. Török Gyuláról sokan nem is tudják, hogy Gyula – mindenki Békának ismeri a római olimpia légsúlyú bokszbajnokát. Mint oly sok sorstársa esetében, neki sem volt a sorsába kódolva az olimpiai aranyérem. A tősgyökeres kispesti srác – öten voltak testvérek – csak azért kezdett bunyózni járni a KAC-ba, mert az edzéseken tejet és kenyeret adtak a növendékeknek. A római olimpia előtt azonban már a Budapesti Vörös Lobogó, illetve az MTK színeiben bokszolt.Az 1959-es luzerni Eb ezüstérme már arra engedett következtetni, hogy „Béka” nagyot alkothat az Örök városban. Csakhogy Szenes Dezső, a Magyar Ökölvívó Szövetség szigorúan „pártszerű” főtitkára közbeszólt: miután „Béka” bejutott a döntőbe, Szenes rászólt, hogy semmiképpen nem győzhet a szovjet Szergej Szivko ellen, mert az „hogy is venné ki magát…” Magyarul le kellett volna feküdnie, a kispesti vagányt azonban nem ilyen fából faragták: fittyet hányva a pártutasításra kipofozta a ringből az esélyesebb szovjetet, és olimpiai bajnok lett.A római olimpiára is esélyesként utazott ki, de bohém életvitele is közrejátszott abban, hogy nem tudott ismételni. Hogy miről is beszélünk? „Béka” szeretett tacskó kutyájának vodka volt a neve…

8. Szabó Józsefet sem a becsületes anyakönyvezett nevén ismerik az uszodák világában, a kedves, lobogó hajú srác – igen, még 42 évesen is „srác” – mindenkinek „Joe”. és a valaha volt egyik legnagyobb mellúszó – hogyisne lenne az, amikor két naptári év leforgása alatt mindent megnyert, világbajnokságot, majd eb-t, végül Szöulban az olimpiát, amit sportoló csak megnyerhet. Amikor 1986-ban, Madridban a világbajnoki dobogó tetejére állt, a nagy favorit amerikai Victor Davis azt sem tudta róla, hogy a világon van. Két év múlva már tudták, kicsoda ő, mégis majdnem lemaradt a szöuli olimpiáról, ugyanis három héttel előtte csak negyedik lett az országos bajnokságon, pocsék, 2:17-es idővel. Edzője, Széchy Tamás mégis ragaszkodott hozzá, hogy kivigyék, s az öregnek igaza lett. Szabó 2:13,52 perces idővel olimpiai bajnok lett, Széchy előzőleg leírta egy papírra, Joe mennyit fog úszni. A cetlin 2:13,30 állt… A Mester két tizedet tévedett…

9. Tarics Sándor a legidősebb élő olimpiai bajnok. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon – jövőre lesz százéves, szeptember 23-án. Nem volt korszakos tehetségű vízilabdázó, viszont roppant fürge és szorgalmas fiatalember – például vette a fáradságot, és megtanult balkézzel is lőni. Ő volt kora egyetlen kétkezes centere, s ennek köszönhette, hogy a vitán felül kiemelkedő tudású Németh „Jamesz” mellett szóhoz jutott a válogatottban, s kikerült az 1936-os berlini olimpiára. Igaz, ott csak a máltaiak ellen játszott, de így is jogosan került a nyakába az aranyérem. Később az Egyesült Államokban telepedett le, építészmérnökként világhírnevet szerzett magának, s csinos vagyont is, hiszen ő találta fel a földrengés biztos építkezést. Ma a San Franciscó-i öböl partján és álomvillájában, a Sausalito melletti Tiburon városkában. ajtaja mindig nyitva áll az arra tévedő magyar újságírók előtt. (Jómagam már kétszer tévedtem arra…)

10. Ugyancsak a berlini olimpia bajnoka Csák Ibolya, időrendi sorrendben a második magyar olimpiai bajnoknő (Elek Ilona két nappal megelőzte…) Ibike az olimpián – a 26 tagú magyar atlétacsapat egyetlen hölgytagjaként – úgy lett aranyérmes, hogy a 162 centit már mindhárom, versenyben maradt ugró háromszor leverte. Kaptak még egy negyedik lehetőséget, s ezzel már csak Csák tudott élni. A dolog pikantériája, hogy a Csák által vert mezőnyben végzett a német DoraRatjen, akiről két évvel később kiderült, hogy – férfi!

11. Tatai Tibor útja nem volt kikövezve a mexikóvárosi olimpia dobogójának legmagasabb fokáig. A daliás kenus 1964 és 1966 között kénytelen volt felhagyni szeretett sportágával, mert két és féléves sorkatonai szolgálatát töltötte, s nem afféle sportszázadban, hanem a határőrségnél. Ennek ellenére beverekedte magát a mexikói olimpiára kiutazó válogatottba, de odakint, a xochimilcói tó vizén még válogatóznia kellett a kenukirálynak számító Wichmann Tamással a C-1 1000 méteren való indulás jogáért. Tatai porrá zúzta a nagy esélyes Wichmannt, aki már féltávnál letette a lapátot, akkora hátrányba került. Ezek után Tatai a döntőben is győzött, olimpiai bajnok lett. Csakhogy még ez sem volt elegendő ahhoz, hogy a sportvezetés kedvence legyen, még 1970-ben is megtörtént, hogy bár megnyert egy válogatót, mégis Wichmann neve jelent meg a Népsportban győztesként. Amikor másnap Tatai kérdőre vonta az újságírót, Naményi József így felelt: „Hogy ki a győztes, azt az államtitkár elvtárs mondja meg!”

12. Kocsis Ferenccel, a legendás kötöttfogású birkózóval valami hasonló történt meg, mint Török „Békával” – majdnem. Az 1978-as San Diegó-i világbajnokságon a 74 kilósok döntőjében a szovjet Nyiftullajevvel birkózott. Mindkettejüknek volt már két-két intése, és a harmadikért leléptetés járt. A szőnyegelnök a magyar Lukácsa Béla volt, „Csikó” – ez volt Kocsis beceneve – fejében meg sem fordult, hogy honfitársa őt fogja diszkvalifikálni. és mégis ez történt – utóbb kiderült, Lukácsa politikai parancsra cselekedett… Mindenesetre két évvel később, a moszkvai olimpián Kocsis vigasztalódott, olimpiai bajnok lett, s hogy 1984-ben, Los Angeles-ben nem védte meg címét, az csak a bojkotton múlott. pedig – ezt már maga kocsis mesélte – Kádár János maga jelentette ki a tatai edzőtáborban, hogyha teljes csapattal nem is utazunk ki az 1984-es játékokra, az esélyeseink mindenképpen ott lesznek Kaliforniában. Hogy ott voltak-e, azt ma már mindnyájan tudjuk…

13. Szőke Kató az 1952-es helsinki olimpia bajnoka volt a 100 méteres női gyorsúszásban. A tizenhét éves kislány a magyar csapat legfiatalabb tagjaként mindenki kedvence volt, pedig a sportvezetés mindent elkövetett, hogy ez ne így legyen. Az 1935-ben született lánykát Homonnai Katalinként anyakönyvezték, édesapja az 1932-es és az 1936-os olimpia vízilabdázó bajnoka, Homonnai Márton volt. Csakhogy Homonnai a nyilasuralom alatt politikai szerepet vállalt, a háború után menekülnie kellett – meg sem állt Buenos Airesig -, Katót pedig a kommunista sportvezetés nem engedte apja vezetéknevén sportolni, Helsinkibe Szőke Katóként kellett kiutaznia. (Egyébként vakító szőke, feltűnő szépség volt…)Summa summarum, a finn fővárosban megnyerte a klasszikus, száz méteres gyorsúszó számot, és ezzel bevonult a történelembe. Ma is él – 76 évesen – Kaliforniában…

14. Parti János igazi reneszánsz ember volt. Az csak egy dolog, hogy a római olimpián megnyerte a kenu egyesek ezerméteres számát – ezzel Magyarország első kenus olimpiai bajnoka lett -, de a kivételes intellektussal megáldott sportember három diplomát szerzett – egyet a jogi egyetemen, egyet az idegen nyelvek főiskoláján, egyet a TF-en. Angolul és németül perfektül beszélt, válogatott jégkorongozó és gyorskorcsolyázó volt fiatal éveiben, remek boxerkutyái voltak, kétszer nősült, újságírónak sem volt utolsó: szövetségi kapitányi beosztásából száműzve a pesti hírlapot tudósította az 1992-es poznani világbajnokságról. Első beszámolóját így kezdte: „Itt ülök a szobámban, a német határ és a whiskysüvegem között…”

15. Varga Károly viszonylag nyugodt ember. A moszkvai olimpiára nagy nehezen jutott ki az akkor 25 éves sportlövő, és esélyeit nem javította, hogy néhány nappal a versenyszáma, a kisöbű sportpuska fekvő testhelyzetű száma előtt barátságos focimeccsen Török Ferenc, az öttusázók kapitánya felrúgta, és vargának eltörött a csuklója. Könnyű belátni, hogy egy sportlövőnek ez nem kifejezett előny, de Vargát mindez nem zavarta. A döntő előtti éjszaka Robert Merle egyik érdekfeszítő regényét olvasta hajnalig, majd a szemerkélő esőben lelőtte a hatvan lövést, felült az autóbuszra, és visszabumlizott az olimpiai faluba. Azaz csak vissza akart bumlizni, mert a busz már mozgott, amikor utána szaladtak, és lerángatták onnan – tudniillik olimpiai bajnok lett, amiről neki a verseny közben a leghalványabb fogalma sem volt…