Zenei tagozat

A Zenei Tagozat 2010. évi szakmai programja

MAGYAR ALKOTÓMŰVÉSZEK HÁZA
2010. MÁJUS 13

Beszélgetések kortárs magyar szerzőkről, alkotásokról

Műsoron:
Meskó Ilona: Mill songs - Móri Beáta (cimbalom)
Hollós Máté: Musica gentile - Klenyán Csaba, Rozmán Lajos (klarinét)
Reményi Attila: Ascendi Tetraversi Fuvolanégyes
(Balog Evelin, Nagy Noémi, Varga Dóra, Ittzés Gergely)
-.-
A zeneműveket, a szerzőket és az előadóművészeket bemutatta:
Földes Imre zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.

A rendezvényt az Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány támogatta.

A program előtt, a szomszédos kiállítóteremben az érdeklődők megnézhették a
BÉKÁSSY FERENC (1893-1915) a Jelen szigete c. rendezvénysorozathoz kapcsolódó
kortárs magyar képzőművészeti kiállítást.

BESZÁMOLÓ

A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Zenei Tagozata hangverseny-pályázatot nyújtott be – Beszélgetések szerzőkről, alkotásokról – címmel, amely egy induló sorozat részeként (a Zenei Tagozat szakmai programjaként) az Egyesület tagjainak munkásságát volt hivatva bemutatni. Célunk az volt, hogy a közönség mellett a szakmai szervezetek és a szakmát támogató szervezetek, így az NKA képviselői számára is nyilvánvalóvá váljon, hogy a mintegy 7000 tagot számláló Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, és azon belül a zeneszerzők javát tagjai sorában tudható Zenei Tagozat aktív, a művészeti életben fontos szerepet betöltő feladatát szakmai szempontból is magas színvonalon látja el. Ez a feladat messze túlmutat az érdekvédelmi jelleggel létrehozott egyesületek tevékenységén, és a művészi alkotómunkát a hivatásos zenészek szintjén megnyilvánuló előadóművészi teljesítménnyel összekapcsolva kívánja megjeleníteni. S mivel a Magyar Alkotóművészetek Országos Egyesülete Zenei Tagozata vállalt feladatának megfelelően minden lehetséges módon támogatni kívánja a magyar alkotóművészek tevékenységét, ezzel a koncerttel, illetve a tervezett sorozattal nemcsak az alkotások létrehozói számára nyújt segítséget munkájukhoz, hanem a magyar kultúra egészének – esetünkben a magyar zenei életnek – fejlődését, kibontakozását is szolgálja. Sokrétű tevékenységünk ezen új lehetőségét a Zenei Tagozat a pályázat tárgyául szolgáló, s a terveknek megfelelően megrendezett koncerttel kezdte meg, a kortárs zenei hangversenyeknek megfelelő látogatottság, azon belül a szakma pozitív érdeklődése mellett. Segítségünkre volt, hogy a Magyar Alkotóművészetek Országos Egyesülete a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvánnyal együtt végre méltó körülmények között, a képzőművészeti alkotások számára kiállítóhellyel, a zenei alkotók számára pedig hangverseny megtartására is alkalmas teremmel rendelkező Magyar Alkotók Házába költözött. Ez az új helyzet tette lehetővé, hogy a beszámoló tárgyát képező hangversennyel új fejezetet nyitva a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Zenei Tagozatának szakmai tevékenységében rendszeresen hangversenyek szervezésével is megfeleljünk az Egyesület által tőlünk joggal elvárt feladatnak. Mintánk adott volt, hiszen Strém Kálmán vezetőségi elnöksége alatt a Földvári Napok nagyszabású programsorozata megfelelő előképként szolgált, egyelőre még szerényebb méretű, de mindenképpen a szakmai közönséget és a tágabb értelemben vett nagyközönséget egyaránt érdeklő projekt megvalósításához. Hangversenyünk – Beszélgetések szerzőkről, alkotásokról – a terveknek megfelelően már helyszínét tekintve is túlmutatott a hagyományos koncertek keretein. Különlegesség volt az alkotók, és a műveket jól ismerő zeneelméleti szakember, ez esetben Földes Imre, országos hírű professzor szerepeltetése a művek előtti rövid beszélgetésben, műbemutatásban, azzal a céllal, hogy a kortárs zene megismerhető és átélhető igazi értékeiről való tájékozódásunkat a művek keletkezésének szakmai hátteréről, az alkotók szándékáról, lehetőségeiről és konkrét munkájáról kapott információk is elősegítsék. Célunk  helyes iránya, (azaz, hogy nem szűk szakmai köröknek szánt elemzésekkel kívántuk megterhelni a közönséget, hanem az érdeklődő, ám a legtöbb esetben tájékozatlan hallgatóság természetes zenei és esztétikai érzékére és érdeklődésére alapozva próbáltuk közelebb hozni egymáshoz művet és közönségét, bízva abban, hogy az értékes zenei anyag hatása a zeneszerzői gondolkodás feltárása révén még jobban érvényesül),  jól lemérhető volt azon is, hogy a hangverseny hallgatósága körében érdeklődő fiatalok (gimnáziumi, ill. szakközépiskolai korosztály) is megjelent. Erre a koncert-formára sok kedvező tapasztalat alapján bizakodva vállalkozunk, ismét csak Földes Imre hasonló célú kezdeményezéseire tudunk utalni, amelyekkel a teljesen laikus hallgatóságtól a zenével még csak ismerkedő különböző korosztályok széles skáláján keresztül a zeneértő műkedvelőkig számtalan társadalmi réteget tudott megszólítani. Tanár Úr ezirányú képességei töretlenül működnek, a zeneszerzőkkel élvezetes, sokszor humoros, vonzó beszélgetést vezetett a művekről, a kompozíciós eljárásokról.
    A fentiek miatt a hangversenyen szereplő előadóművészek kiválasztásában is az volt az elsődleges szempont, hogy kommunikatív, a jó értelemben vett zenei ismeretterjesztésre, a művek belső világának megismertetésére fogékony és alkalmas, pályájukon ilyen és hasonló feladatokat már eddig is szívesen vállaló hangszeres előadóművészeket nyerjünk meg. Örömmel vettük, hogy akikben bízunk, azok most is szívesen adták tehetségüket és munkájukat közös terveinkhez.

    A hangverseny költségeit szerencsés módon csökkentette a sokszor tetemes összeget felemésztő terembérleti díjnak a saját terem használatával történő kiváltása, amely ebben az esetben a MAK támogatásának volt köszönhető.

                                                           Soós András
                                                               vezetőségi elnök